Utolsó rovatomban arról beszéltem, hogy a közeljövőben kik vehetik át a vezetést, ha Japánban fizetési forradalom következik be, a készpénzmentesség arányának meredek növekedésével. A cikk írásakor (3/12) még közel 200 nap van az októberi fogyasztási adóemelésig, és közel 500 nap a tokiói olimpiáig. Azt remélték, hogy lesz olyan esemény, amely a készpénz nélküli arányok jelentős növekedését váltja ki.
Ami az előbbit illeti, a fogyasztási adóemelés
beszállítókra és fogyasztókra gyakorolt negatív hatásainak mérséklésére szolgáló intézkedés lett a készpénz nélküli fizetések pontbeváltása. A független kis- és közepes kereskedők 5%-os, a nagyobb láncokhoz kötődő franchise-vevők 2%-os hozamra számíthatnak, míg a nagyobb üzletek nem számíthatnak rá. Pályázni várhatóan hitelkártyákkal, elektronikus pénzzel és kódos fizetéssel (QR kódos whatsapp számlista fizetés, vonalkódos fizetés stb.) lehet jelentkezni. A határidő 2019 októberétől számítva kilenc hónap. A tervet a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium vezeti, amely a készpénz nélküli arány növelésére törekszik, egyértelműen a mérséklő intézkedéseken kívül. Tekintettel arra, hogy 279,8 milliárd jen állami forrás befektetésére számítanak, mindkét fél jelentős hatását várom.
Állítólag a fent említett időszak tudatosan épít hidat a 2020 júliusában fizetési kutatócsoport kezdődő tokiói olimpiához. A kormány a lazító intézkedések és a tokiói olimpia gazdaságélénkítő hatásának folytatásával a fogyasztási adóemelés után közel egy évvel megfékezendő gazdasági visszaesést reméli.
A kormány célja a mérséklő intézkedések
követése a készpénzmentes fizetésben jelenleg nem túl fejlett kis- és középkereskedőkre való kiterjesztéssel, hogy lényegében mentesítse e vállalkozások terheit átfogó megoldások a scada-hoz és más kritikus alkalmazásokhoz a készpénz nélküli fizetési terminálok bevezetéséből. A kormány a költségek kétharmadát támogatja, a többit a kártyatársaságok állják. Kérje meg a kártyatársaságokat, hogy korlátozzák az ezekre a vállalkozásokra felszámított díjakat 3,25%-ra (talán korlátozott ideig). Úgy tűnik, hogy a politika az elterjedtség növelése olyan intézkedések végrehajtásával, mint például körülbelül 1%-os állami kifizetés (a tényleges teher 2,25%-ban van korlátozva).
Az újonnan piacra dobott fizetési terminálokat és egyéb. Eszközöket természetesen (kivéve az F típust, amely jelenleg általánosan elterjedt Japánban), az érintésmentes A/B típusút pedig nemzetközileg széles. Körben használják. Kompatibilisnek tartják az IC fizetéssel, QR kódos fizetéssel stb., és várhatóan segít megszüntetni azt a galapagosi települési helyzetet is, hogy a tengerentúli turisták nagy nyomást éreznek Japánba érkezéskor (a mobil környezet kíséretében stb.), és várhatóan támogatja a beutazó turizmust is az olimpia évében várható gazdasági hatásokat.
Másrészt Japán elöregedő ország 2018.
szeptember 15-én a teljes lakosság 126,42 millió volt, a 65 év felettiek. Száma pedig 35,57 millió volt, ami körülbelül 28%-ot jelent. Jelenleg az 50 évesnél fizetési. Kutatócsoport fiatalabbak kuvaiti adatok kevésbé hajlandóak a különféle fizetési módokra, míg a 60 év körüliek. Kevesebbet használnak elektronikus pénzt, a 70 év körüliek pedig hitelkártyát, valamint készpénzt és bankszámlát. Fizetnek (készpénz nélküli statisztika). Azt mondják, hogy a használat növekedni fog. A 60 év felettiek fogyasztási kiadásai a teljes személyes fogyasztásból nagyobb arányt képviselnek, mint a lakosságé.